A bajai Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat története
Az első írásos emlékünk , hogy a Bajai Hajóépítő Műhely Bács Bodrog Vármegye Apatin községben született Kiefer mester magán tulajdonában volt valószínűleg az 1940-es évek elejének valamelyik évétől. A vállalkozás sikeresen működött egészen a front ide érkeztéig, de mentve a menthetőt a hajóépítést 1944 őszétől felfüggesztették és a vaslemezeket és az egyéb értékes anyagokat elásták a Pandur szigeten. A mentés sikeresnek bizonyult a háború után a hajóépítés sikeresen folytatódott. Ennek köszönhetően vagy mindezek ellenére a tulajdonos váltások 1959-ig folyamatosak voltak.
Kronológiai sorrendben
Bajai Hajójavító Műhely -1949
Sauk Hajógyár 1949-1950
Balatoni Hajózási Vállalat Hajójavító üzeme Baja 1950-1951
Bajai Városi Tanács Hajógyára 1951-1952
Magyar Duna és Tengerhajózási RT. Bajai Hajójavítóműhelye 1952-1954
Magyar Hajózási Részvénytársaság Baja 1954-1958
Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat 1959.január 1.-
(írásmód a korabeli levélpapírok, bélyegzők alapján)
Mindeközben:
A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat megalakulása előtt, már jelentős folyamszabályozási, illetve kavicstermelési munkák folytak Magyarországon. A Delmár Walter, Emil és Tivadar hajózási és kotrási vállalatból, valamint a Nagybátony – Újlaki Egyesült Iparművek hajózási és kotrási részlegéből alakult meg 1948-ban a Delmár – Nagybátonyi hajózási és kotrási munkaközösség.
A Delmár – Nagybátonyi hajózási és kotrási munkaközösség, és az állami kotrások összevonásából 1949. február 4-én megalakult a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat. A vállalat megalakulásakor, illetve az azt követő években a hajós létszám körülbelül 300 fő volt. Az államosítás révén több kisebb vállalat, valamint magán vállalkozó tulajdonában lévő kis teljesítményű kotróhajó is a FOKA tulajdonába került.
A Bajai Hajóépítő Üzem 1959-ben került át a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalathoz, a korábbi DETERT, MAHART tulajdonból. Kezdeti időszakban az üzemben dolgozók létszáma 30 fő volt, minimális gépi felszereltséggel. Az üzemnek még lemezvágó ollója, illetve darus gépkocsija sem volt, viszont a FOKA hajójavító üzemének szakembereinek kitartása, lelkesedése, és lelkiismeretes munkája átsegítette Őket a nehézségeken. Az üzem életében gyökeres változást jelentett a FOKA- hoz kerülés, hisz a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően, új műhelyek, fedett csarnokok, öltözők, irodaépületek, sólyatér került kialakításra. A bajai üzem számos hajót épített, így a kavicselevátor, tanyahajó, aggregáthajó, kutatóhajó, zagyelevátor, zagyszivattyú, zagyátemelő állomásokat. Az új hajók építésén túl, az üzem kiemelt helye volt a felújításoknak is.
A vállalat kiemelt feladata a mederszabályozás, mélyíti a dunai és nemzetközi hajóútjainkat, karbantartja a kikötőket, ipari öblöket. A folyamszabályozási feladatok összehangolásával kavicsot termel az építőipar számára.
Gyakori és kihívó feladat a jégtörés és az álló jégmezők beindítása.
A FOKA Vállalat Műszaki Fejlesztési Osztályának szakemberei már az 1960-as években is magas hajótervező, és építő tudással rendelkeztek, melynek egyik ékes példája az ikermerítéksoros elevátorok.
A
Bajai Hajójavító üzemben az első ikermerítéksoros elevátort 1966-1967-ben építették. Az FK.210 jelű elevátor ünnepélyes átadása 1967.szeptember 1.-én került sor. A „Baja” nevű úszó kavics elevátor impozáns méreteivel és megjelenésében is egy tetszetős építmény volt. A 60 m hosszú, 10.3 m széles hajótest merülése mindössze 1 m volt így a partot is jól meg tudta közelíteni.
Az elevátor teljesítménye 400 m3 / óra, ami a gyakorlatban annyit jelentett, hogy egy 500 t-s kavicsuszályt 40 perc alatt ürített ki. A merítéksor felhúzható és leereszthető, így a terhes és üres uszályok alá állhattak, illetve eltávozhattak. A kirakógém rácsos vasszerkezet. A kirakó szalag 800 mm széles, 6 m/sec sebességgel haladó, végtelenített vászonbetétes gumiszalag. A kirakó gém a forgástengelytől mérve 38 m-re nyúlik ki a vízvonal felett 14,9 m magasságban. Az ikermerítéksor 2×29 db, egyenként 130 l űrtartalmú vederből állt.
A FOKA számára fontos volt, hogy dolgozóinak megfelelő kulturált, szinte „második otthont” biztosítson. A vállalat úgynevezett lakóhajókat – tanyahajókat – épített a dolgozók részére. A FOKA Műszaki Fejlesztési Osztálya tervezte, a Bajai Hajójavító Üzem sorozatban gyártotta a 20 és 30 személyes tanyahajókat. A tanyahajón egy, illetve kétszemélyes szobák álltak a dolgozók rendelkezésére, társalgóhelyiség tévével, rádióval, könyvtárral. Hideg- meleg vizű fürdőszoba, ebédlő, konyha került kialakításra a hajón. A tanyahajó vontatható, saját kormánnyal rendelkezik, bárhol kiköthető volt.
Az 1970–es évek elején átadásra került az Aggregát hajó a FOKA számára. A FOKA Műszaki Fejlesztési Osztálya tervezte, a Bajai Hajójavító Üzem gyártotta. A hajó kétféle munkavégzésre volt alkalmas. Egyrészt a vízen dolgozó munkagépek (kotrók, elevátorok) főüzemének meghibásodása esetén áramellátást biztosított, másrészt pedig zagyátemelő állomásként is működött, ami azt jelenti, hogy folyamszabályozási munkálatoknál, a folyó medréből csővezetékeken keresztül eltávolításra kerülő hordalék továbbítására is alkalmas volt. A hajó generátorának teljesítménye 264 kW volt, ami megegyezik a legnagyobb kotrógépbe beépített teljesítménnyel, melyből következően valamennyi úszó- munkagép kiszolgálására alkalmas volt.
1972-1973 között a Bajai Hajójavító Üzemben elkészült, és átadásra került a geológiai kutatóhajó. A kutatóhajó a felderített kavicsmezőkből, kavicsrétegekből talajmintát emelt ki minőség vizsgálat céljából. A hajó fedélzetén elhelyezett ATLAS COPCO fúróberendezés max. 30 m mélységből tudott talajmintát venni. A fúróberendezés az úszótestről leszerelhető volt, így lehetőség nyílt zátonyokon, szigeteken alkalmazni a berendezést. A fúrásmintákat a hajóraktárban tárolták, de lehetőség volt, a fedélzeti laboratóriumban is a minták elemzésére.
Érdekes emlék 1973 decemberéből, amikor a vállalati újság – FOKA Értesítő – két teljes oldalt szentelt a bajai üzemnek. Érdemes bővebben idézni az újságcikket, hiszen ebből megtudhatjuk mit csináltak a téli szezonban a bajai üzemegységben.
Idézet „milyen munkát végeznek a kérges kezű hajósok, odakünn a szeles-hideg sólya-téren.”
Az FK 101 jelzésű kotróhajó munkára készen áll, rövidesen megkezdi az üzemterület kotrási munkálatait, hogy az úszóművek, hajók zavartalanul beállhassanak a téli nagyjavításokra.
Hegesztik a ponton hidat, mellyel mintegy 80 m hosszúságban összekötik az üzem két parton lévő műhelyeit.
Horgonyszállító dereglyék készülnek, ezeken viszik el a horgonyokat az úszó-kotróhajókhoz, hogy lehorgonyozhassanak.
Partra húzzák téli karbantartás céljából a 120 tonna súlyú, 40 méter hosszú és 8 méter széles FK 206-os elevátort.
1989-1990–ben komoly pénzügyi nehézségek, működési problémák jelentkeztek a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalatnál. A Bős- Nagymarosi munkák leállítása, kavicstermelő helyek emiatti korlátozása, kavics megrendelések visszaesése eddig soha nem tapasztalt kedvezőtlen pénzügyi helyzetet okozott a vállalatnál. A kieső bevételek nem voltak egyensúlyozhatóak. 1990–ben a vállalat 89 millió Ft hiánnyal kezdte az évet, a nagymértékű, eddig soha nem tapasztalt hiány a Bős- Nagymarosi munkák leállítása miatti kártérítéssel rendezhető hiánynak tűnt.
Amikor a FOKA bekerült a privatizációra kijelölt cégek sorába a vállalat adóssága elérte a 200 millió Ft-ot. A céget a Holder-Bank nevű svájci cég vásárolta meg 1 Ft-ért azzal a kikötéssel, hogy rendezik a vállalat adósságát. A bajai hajójavító üzemet a svájci cég az egyik saját német leányvállalatának adta el, a történeti hűség kedvéért a vevő a Breitenburger Auslandbeilinguns Gmbh volt. Ebben az időszakban a bajai üzem létszáma a korábbi 200 fő helyett 25-30 főre csökkent. 1995-ben még élt a remény, hogy szükség lesz a bajai hajóépítőkre, de ez a történet sem hozott pozitív fordulatot.
Forrás: Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat emlékoldala
Cikk: Batki Zoltán
Weboldal: http://foka.info.hu/
Elérhetősége: batkizoltan@gmail.com
Utri Ferenc
Email: erkelapartman@gmail.com
Szerkesztette: Gönczi László
Sorozatszerkesztő: Hiezl József
Galéria
