Az 1966-ban megalakult „Bácska” Bútoripari Vállalat elődei az 1949-ben alapított Bajai Bútor- és Faipari Vállalat az ezzel egyesült Bajai Bútor- és Faipari Vállalat, valamint a Bács-Kiskun megyei Fatömegcikk és Fagyapot Gyártó Vállalat. A három összevont vállalat 1966-ban kezdte meg a munkát Bács-Kiskun megyei Bútoripari Vállalat néven. Ennek bácsalmási üzemét, a megyei kézműipari vállalat jánoshalmi üzemét, a ládaipari vállalat keceli üzemét 1968-ig szakaszosan átadták a fővárosi Kiállítást Kivitelező Vállalatnak. 1967-ben hosszútávú fejlesztési tervet készítettek, amelyben meghatározták a vállalat jövőjét és eldöntötték, hogy áttérnek a bútorgyártásra. Ennek érdekében készült el az első nagy beruházás, több mint 20 millió forintot költöttek az új üzemcsarnok építésére.
Végül is 1970-ben vette fel a „BÁCSKA” Bútoripari Vállalat nevet a csak bajai üzemegységeket magába foglaló vállalat.
Az igényekhez alkalmazkodva a vállalatnak az volt a törekvése, hogy egy profiltisztítást követően csak bútorgyártással foglalkozzanak. Ezért 1970-71-ben fokozatosan megszüntették a fagyapot gyártását. Eddig ebből évente kb. 10 mFt termelési értéket tudtak előállítani. Ezzel párhuzamosan a nyílászáró szerkezetek készítését is megszüntették.
A profiltisztítás után bútorgyártással igyekeztek pótolni az ennek következtében kiesett mintegy 15 millió forintos termelési értéket. Két évet követően ez majdnem teljesen sikerült, hiszen bútorgyártásukat az 1970. évihez képest 13 millió forinttal növelték. Az összes termelési érték meghaladta az 53 mFt-ot.
A bútorgyártás volumenének növelését alapvetően a munkaszervezés javításával és a munkaintenzitás növelésével érték el. A gépesítésnek köszönhetően a dolgozói létszám 20 százalékkal csökkent, vagyis kevesebb munkaerővel változatlan termelési értéket állítottak elő.
A hatékonyságot jelentős mértékben javította, hogy az új üzemcsarnokban a szabászattól a csomagolásig terjedt a gyártási folyamat.
A vállalat létszáma a 70-es évek elején közel 400 fő volt, ebből 172 fő fizikai munkás. A vállalat az ipari tanuló képzésbe is jelentős erőforrásokat fektetetett, hogy ezzel is biztosítsa a szakember utánpótlását. A termelékenység növekedésével, megfelelő munkaszervezéssel és gépesítéssel 1980-ra elérték a 130 millió forint körüli termelési értéket.
A modern igényekhez jól alkalmazkodott a „BÁCSKA” Bútoripari Vállalat. Gyártmányaik keresettek voltak, ár – érték arányaik megfeleltek a vásárlók igényeinek. Az ebben az időszakban jellemző kisméretű lakásokhoz könnyen elhelyezhető, variálható bútorokat gyártottak. Ennek a sorozatnak az egyik legismertebb terméke a Babi gyermekszoba.
A vállalat termékei közül igen ismertek és közkedveltek voltak az irodabútorok. Évente kb. 12 ezer különféle irodabútort készítettek. Ezeket CSÖPI, BAJA, SZTÁR és OLYMPIA elnevezéssel forgalmazták.
Mindezek mellett egyedi, beépített bútorgyártással is foglalkozott a vállalat, több bajai cég és intézmény berendezését is a „BÁCSKA” készítette el.
A bútoripari vállalat dolgozói először 1976-ban készítettek tőkés exportra rusztikus bútorokat, elavult gépekkel, a szakembergárda tudására építve. A próbálkozás sikerült, ezért 1978-ban hitelt kértek beruházáshoz, hogy felkészülhessenek az export bővítésére. Egy évvel később megkezdődött a vállalatnál a fejlesztés, mégpedig egy időközben létrejött előnyös kooperáció keretében. A „Bácska” egyik partnere az NSZK-beli Steinhoff cég, a másik pedig az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat volt. A nyugati üzletfél segített a tőkés gyártmányú gépek kiválasztásában és előnyös beszerzésében, s négy év időtartamra vállalta a bajai stílbútorok értékesítését. A hármas kooperáció közös pénzalappal indult.
Az 1980-as években már 60 millió forint értékű rusztikus bútort készítettek a nyugati vevőknek, a belföldi 103 milliós értékesítésen felül.
A legismertebb külföldre szállított stílbútor termékük a Catherina bútorcsalád volt, míg belföldön a Melódia és Svéd háló fantázia névvel forgalmazott bútorsorozatok találtak vevőt maguknak. Jelentős piac volt ebben az időszakban a bajai közintézmények pl. a Városi könyvtár bebútorozása.
1992-ben már az első önprivatizációs körbe bekerült a Bácska Bútoripari Vállalat, mivel évi forgalma 300 millió forint alatti volt és kevesebb, mint 300 főt foglalkoztatott, így az akkori szabályok szerint került ebbe a privatizációs körbe. 1993. január 1-től Bácska Bútoripari Rt. lett az üzem új neve. Állami tulajdonú részvénytársasággá alakultak, amelyben a részvények 90 százaléka az Állami Vagyonügynökségé, míg 10 százalék a bajai önkormányzaté lett.
1993 folyamán eladásra hirdették meg a részvényeket, amelyek iránt sajnos mérsékelt volt az érdeklődés, vásárlási szándék.
Végül egy bajai magánszemélyekből álló csoport vásárolta meg a részvényeket (a vállalatot), akiknek szándékában állt a korábbi létszám foglalkoztatása és a széles körben ismert és elismert bútorgyártás folytatása.
A sok tekintetben kedvezőtlen irányban változó körülmények – elsősorban a piac hiánya – azonban az eredeti szándék megváltoztatására késztették a vállalkozókat, akik egy szintén magánszemélyekből álló körnek tovább adták a céget.
Az új tulajdonosok próbálkozásait sem kísérte a tevékenység folytatásához szükséges gazdasági siker, ezért a cég 1996-ban felszámolásra került.
Az 1971-1992 közötti újságokban megjelent cikkekből írta: Hiezl József.
Képek: Körös Józsefné
A képeket szerkesztette: Tóth György
Helytörténeti kutató munka: Horváth Ninett, Ady Endre Városi könyvtár
Szerkesztette: Gönczi László
Sorozatszerkesztő: Hiezl József
Újságcikkek a vállalatról/Link/
Baja, 2019. január
Képgaléria
