1951 augusztusában néhány vállalkozó szellemű kisiparos lerakta egy vasipari szövetkezet alapjait.
A szövetkezés jegyzőkönyve alapján az induló vállalkozás születésnapjának augusztus 20.-át jelölték ki. A szövetkezet „ágazatai” lakatos, műszerész, bádogos és vízvezeték szerelő.
A lakatosok néhány kézi meghajtású géppel és egy hegesztő aparáttal kezdtek, anyaguk szinte semmi nem volt, de szerencséjükre az első nagyobb munkamegrendelés egy bontás volt a bajai nyomdában, amihez anyag nem kellett viszont hozott némi bevételt.
A műszerészek a Vörösmarty utcában kaptak helyet, ők az egyik műszerész esztergapadját, satupadját és 6000 Ft anyagkészletet tudtak be indulási tőkének. Első munkáik kerékpár és varrógépjavításból álltak.
A bádogos és vízvezeték szerelőknek sincs indulási tőkéjük, de saját anyagaikkal és szerszámokkal elindultak a rögös úton.
A tőkehiány miatt a kezdet sok nehézséggel járt. A remény a bajban, hogy a bajai vállalatok szívesen bízták meg a fiatal szövetkezetet munkával és az anyag igényes munkához előleget is adtak. Bíztak a tagok tudásában.
1951 végére a tagok létszáma 22 fő, eljött az idő, hogy a szövetkezet új helységek után nézzen a városban. A szövetkezet iroda központja végül az Arany János utcába kerül, a központi üzem a Dózsa György 30. alatti helyre kerülhet, de előtte az ott lévő romházat fel kell újítani. Ez társadalmi munkával sikerül.
1952. április 16.- a szövetkezet első zárszámadó Közgyűlésének napja. Belép a szövetkezetbe egy kútfúró brigád is, és miután sikerül megoldani a feketelemez beszerzését Borsodnádasdról, elkezdődik a füstcsövek gyártása.
Egy rövid időre babakocsikat is gyártott a szövetkezet, mely kezdetben jól prosperált – nagy volt az igény – de hamarosan minőségi problémák miatt leálltak a termék forgalmazásával.
Bővítették a feketelemez technológiát, nagy forgalmat bonyolítottak a szövetkezet által gyártott vödrökkel és szenes kannákkal.
1954-ben a szövetkezett taglétszáma eléri a 180 főt, legnagyobb munkájuk a bajai Csillagvizsgáló forgótornya és a Posztógyári szárító. Ezek egyenként 100mFt-os nagyságrendű munkák. A városban ekkor már milliomos üzemként emlegetik a szövetkezetet, pedig még csak 3 év telt el a megalapítás óta.
Az anyagi biztonság lehetőséget ad további fejlesztésekre. Új, többszintes épület épül a Szt. László utcában, bővítik a műhely részlegeket, az irodai helyiségeket.
És egy újabb lépés a fejlődés irányában az első export szállítás, Mongóliába és Guienába szivattyúkat, Csehszlovákiába gépfonatot szállítanak.
Hamarosan megépül a Petőfi szigeti pihenő ház, amely az akkori szokásoknak megfelelően részben társadalmi munkával épül.
Az 1960-tól gyártott zománcozott füstcső és a különböző szita és teaszűrők hosszú éveken át az egész országba és külföldre is eljutottak. Ezek az utóbbi apró tömegcikkek évi 12 mFt árbevételt hoztak a szövetkezetnek.
1960-ban a Mezőgazdasági KTSZ kovács részlege beolvad a szövetkezetbe, főként szolgáltatásokat végeznek a Kölcsey utcai műhelyükben. Hamarosan bővítések kezdődnek ezen a területen is és végül ide kerül egy új üzletág a hűtős és motoros részleg is.
1971-ben kerül átadásra a szövetkezet legnagyobb beruházása egy 12 mFt-os költséggel megvalósult autószerviz, amely mind megjelenésében, mind szakmai tartalmában megfelelt a kor igényeinek.
A lakatos üzem a megalapítástól számítva folyamatos fejlődésen ment keresztül, készültek ott szállító szalag, szárító berendezés, por és forgács elszívó valamint egészen komplikált épületgépészeti berendezések is. A nagy felkészültségű lakatosok számára nem okozott nehézséget a gépgyártás beindítása sem. Egy és két hengeres kompresszorok készültek, 1,5 és 3 tonnás vonóemelő gyártása is volt a portfólióban, de ismert volt a részleg a faipari fa megmunkáló és élelmiszeripari kisgépek készítéséről is.
A kovács részleg fejlődésére is a dinamika jellemző. A kezdeti szolgáltató jelleget folyamatosan felváltják a különböző gyártmányok, mint pl. a pótkocsik gyártása, de nagy mennyiségben készültek fém nyílászáró szerkezetek is. Felveszik a terméklistára a házi vízellátó berendezéseket is azzal a gondolattal, hogy a piac majd eldönti, mire van hosszútávon szükség. Mindenesetre az autó karosszéria javítás, fényezés, „dukkózás” egy soha el nem múló tevékenységgé vált.
A szövetkezet kútfúró részlege részben a fúrási tevékenység kiszolgálását végzi, csőmenetezés, szűrők, szerszámok készítése, részben közvetlenül a kutak fúrásában vesz részt. Ezt kiegészítik vízvezeték és fűtés szereléssel is, olyan szinten , hogy tevékenységük szinte az egész országra kiterjed. Szintén országos szinten ismert a pékkemencék fűtésére alkalmas kompresszoros olajtüzelés – amely egy helyi újítás -, ebből több mint 100 berendezést telepítettek az országban. Ismert termék volt a Medve típusú kézi szivattyú, amelyből az első export termék lett.
A részleg sokirányú tevékenysége, létszáma és a növekvő létszámú szakmunkás képzés indokolttá tette egy önálló telephely megvásárlását, így költöztek a József Attila utcai telephelyre.
A személygépkocsi javítás és szervizelés az egyik legismertebb tevékenysége volt a szövetkezetnek. A korszerű Szegedi úti szervizben 15 féle autó típust javítottak. Bár sokszor gond volt az alkatrész ellátásban a jól képzett szakember gárda mindig talált megoldást az ügyfelek problémáinak megoldására.
Évenként 27-28.000 gépkocsit javítottak, így természetes folyamat volt, hogy biztosítandó a szakember utánpótlást itt is komoly ipari tanuló képzés volt.
Jelentős technológiai és környezetvédelmi fejlődés volt, amikor 1974-ben átadtak egy festőfülkét.
Jelentős lakossági üzletággá vált a különböző háztartási gépek javítása. Kiemelt ezek közül a mosógép és centrifuga javítás, de tulajdonképpen minden típusú kisgéppel foglalkoztak, amely egy háztartásban előfordulhat.
A RAMOVILL Szolgáltató Szövetkezettel (budapesti országos kiterjedésű cég) kötött szerződésnek köszönhetően lehetőség nyílt a Lehel hűtőgépek és az import háztartási kisgépek szervizellátására is.
Vezetői döntés alapján társadalmi elkötelezettsége volt a gazdaságilag erős szövetkezettnek, hogy a régió településein dolgozó kis szövetkezeteknek munkát adjanak.
Az 1970-es évek közepétől, ahogy fejlődött a szövetkezet úgy gyarapodott a géppark is. Több présgépet, lemez megmunkáló gépet vásároltak, egyre igényesebb lakatosipari termékeket kezdtek gyártani. Bővült és fejlődött a műszaki vezetés is, amely korszerűbb termelésirányítást vont maga után.
Több kooperációs partner is bekapcsolódott a szövetkezet munkájába. A budapesti VILATI részére oszlopszekrény vázak, a Ganz Villamossági Gyár bajai üzemének részére vasúti átjáró szekrények készültek. Az EKA villamossági gyár részére komplett fénycső armatúrákat és ezek fémszerelvényeit készítették Baján.
Évről évre nőtt a termelési volumen, amelynek eredményeként újabb és újabb korszerű gépeket vásároltak, mint pl. az argon védőgázas alumínium hegesztőt, de jelentős korszerűsítést végeztek a festő műhelyben is.
Újabb kooperációs kapcsolatként a budapesti és győri MEZŐGÉP vállalatokkal is együtt dolgozott a szövetkezet. Bekapcsolódtak az élelmiszeripari gépek gyártásába. Így többek között gyártottak galuska szaggató gépet, dörzshámozó gépet, a konzervipar részére káposzta szeletelő gépet, ill. konzervipari kefés mosógépet.
Jó kapcsolat alakult ki a Sütőipari Kutató Intézettel, mely számára sütőipari prototípus gépeket gyártottak. Ennek során került ki a bajai szövetkezet munkásainak keze alól sütőipari pihentető gép, kifli gyártó gép, de készültek itt az édesipar számára sütő lemez tisztítógépek. A széles gyártmánylista meglátszódott az üzemi eredményeken is, egyre jobb és jobb gazdasági eredményeket ért el a szövetkezet.
Szintén a 70-es évek közepére tehető egy érdekes és előre mutató kezdeményezés, a szövetkezet tagja volt annak a koordinációs irodának, melynek feladata volt a városi vasipari üzemek raktárkészletének összehangolása a felesleges készletek átadása helyi szinten. Egy idő után együttműködés alakult ki a szállítás területén is.
Források:
25 éves a bajai Vas és Fémipari Szövetkezet 1951-1976 (kiadvány az Ady Endre könyvtárban)
Fotók: Kovács János, Friedrich Gábor, Maróczki Géza gyűjteményéből Rigó Jánosné Rita
Korabeli újságcikkek
B.Szabó László visszaemlékezései
Tan Béla visszaemlékezései
Helytörténeti kutató munka: Horváth Ninett, Ady Endre Városi könyvtár
Szerkesztette: Gönczi László
Sorozatszerkesztő: Hiezl József
Képgaléria