1976. január 1-én megalakult a bajai Dunamenti Szolgáltatóipari Szövetkezet. A szövetkezet a három jogelőd szövetkezet a fodrász, a cipész és a fényképész részleg egyesülésével jött létre.
A szövetkezet a megalakulását követően átvette a megye déli részén működő ipari szövetkezetek szolgáltató egységeit így a fodrászatot, a fényképészeteket és a cipőjavítást. Ezt követően ezekben a szolgáltató egységekben a 70-es évek végétől az 1980-as évek közepéig jelentős beruházásokat hajtottak végre. E folyamaton belül elsősorban a férfi, és a női fodrászatokat, illetve néhány kozmetikai szalont korszerűsítettek, melyek jelentőségét növeli, hogy az utolsó fillérig saját forrásból.
Az 1970-es években kiteljesedett lakótelep programokat követve előbb 1978-79-ben megépült a Bokodi úti szolgáltatóház, majd 1989-90-ben Kalocsán épült ugyanilyen szolgáltató központ plusz még egy fényképész műterem is. A legnagyobb szolgáltatóház építés a Baja újvárosi lakótelepen valósult meg 1983-84-ben, de ugyanebben az időszakban Bácsalmás is gazdagodott egy szolgáltató házzal.
1985-ben Baján a Szabadság utcában elektro kozmetika nyílt.
Nagy újdonság volt 1985-ben, amikor Baján, a Bartók Béla utcában olyan fényképész labort alakítottak ki, ahol a színes filmeket 1 órán belül előhívták.
A szolgáltatások fejlesztése mellett bővült az ipari termelés is. Baján, Kalocsán és Dunavecsén cipőfelsőrész tüzödék valósultak meg.
A hatékonyság növelése érdekében 1982-83-ban a szolgáltatások területén bevezették a százalékos bérezés helyett az átalány elszámolási rendszert. Közismert nevén a „gebint”. Ennek köszönhetően vállalkozók egész sora lépett be a szövetkezetbe.
A szövetkezet a fénykorát az 1980-as években élte. Az évek során az árbevétele a mintegy 50mFt-ról 100mFt fölé emelkedett, a foglalkoztatott létszám is több mint 500 főre emelkedett. Ezzel a bajai Dunamenti Szolgáltatóipari Szövetkezet Bács-Kiskun Megye legnagyobb szolgáltató szövetkezete volt. Több mint 30 szakmában szolgáltatott, működési területe kiterjedt Baja, Bátmonostor, Nagybaracska, Dávod, Vaskút, Gara, Bácsbokod, Bácsalmás, Sükösd, Nemesnádudvar, Hajós, Kalocsa, Dunapataj, Harta, Solt és Dunavecse területére. A fejlődésben szerepet játszott az is, hogy sikerült megszabadulni a veszteséges tevékenységektől.
Ebben az időszakban a szövetkezet 6 alkalommal nyerte el a „Kiváló Szövetkezet” címet.
Az 1989-es rendszerváltozás alapjaiban változtatta meg a szövetkezet életét és működését. 1990. december 31.-ével megszüntették az átalány elszámolásos rendszert, a megyében a bajai szövetkezet vezette be a szolgáltató üzletek vállalkozói formában történő üzemeltetését.
1991-ben hatályba lépett a szövetkezetekről szóló átmeneti törvény, amely előírta a szövetkezeti vagyon nevesítését. Miután a szövetkezet ezt végrehajtotta, 295 fő részesült üzletrészben.
1991-ben a kalocsai részleg kivált a szövetkezetből és kisszövetkezetet alakított.
A szövetkezet az ezt követő években a gazdálkodási eredmények figyelembe vételével a nevesített üzletrészek visszavásárlására törekedett.
A könnyűipari megrendelés állománya fokozatosan csökkent, így az ipari termeléssel a szövetkezet 2003-2004-ben felhagyott.
A napjainkban is működő szövetkezet fő tevékenysége az ingatlanjainak bérbeadása és egyben üzemelteti saját ingatlanjait oly módon, hogy a szövetkezet ma is eredményesen működik.
Baja, 2019 november
Írta: Márity István elnök
Fotó: archív ill. Tóth György
Helytörténeti kutató munka: Horváth Ninett, Ady Endre Városi könyvtár
Szerkesztette: Gönczi László
Sorozatszerkesztő: Hiezl József
Képgaléria
