Az Egyesült Villamosgépgyár bajai elődje a Bajai Vegyesipari Szolgáltató és Javító Vállalat nevű tanácsi vállalat volt. A vállalat a Vasvári Pál u. 4. szám alatt kezdte meg működését 1962.április 1-én.
A megalakulás a Bajai Patyolat vállalatra épült, e vállalat vagyona került a vegyesipari szövetkezet tulajdonába méghozzá meglehetősen széles spektrumban.
A bajai AKÖV-től átvették az autójavító részleget, a BKm Textilfeldolgozó Vállalattól az egyenruházati és mértékutáni szabóságot, a Lakberendező KTSZ-től a bútorfényező részleget, a Bajai Fémipari Vállalattól a rádió, óra, mérleg, írógép és gumi javítást valamint a motortekercselést. Valamennyi tevékenység átvétel telephely átvétellel is járult és ezért van az, hogy amikor a szövetkezet április 18.-án először hirdet a Petőfi Népében, egyszerre több telephelyet is megemlít, mint pl. a Vasvári mellett a Tóth Kálmán teret és a Táncsics u. 4. szolgáltatást végző helyszínt.
A vállalat megalakulásakor került megszervezésre a vasipari és lakatos szolgáltatás és szaképítő ipari tevékenység. Összesen 13 féle szolgáltatással foglalkozott a vállalat, amelynek természetes velejárója volt a későbbi profiltisztítás.
A vasipari szolgáltató részleg részére 1963-ban új telephelyet építettek a Szegedi úton, legjelentősebb termékük a Csepel teherautók platóinak gyártása.
1967-től a vállalat profilja folyamatosan eltolódott a vasipari árutermelés és az elektromos szerelés irányába. 1970-ben pl. már jelentős részben elektromos vezérlőszerkezetek gyártása volt, többek között jelző lámpákat gyártottak, s így szövődött egyre szorosabbá a kapcsolat a budapesti Egyesült Villamosgépgyárral, amely végül megvette a vállalat egy részét.
Az EVIG
A Bajai Vegyesipari Javító és Szolgáltató Vállalat fejlődésének jelentős lépcsőfoka volt , amikor 1974. január 1.-től az Egyesült Villamosgépgyár átvette a bajai tanácsi üzemet és EVIG Villamos szerelvénygyár néven a gépgyár 7. számú gyáregységévé szervezte a bajai céget. Ez a vidéki terjeszkedés azzal függött össze, hogy a vállalat bővíteni szándékozta a készülékgyártást, de ehhez már Budapesten nem állt rendelkezésre elegendő munkaerő.
A budapesti székhelyű cég össztermeléséből ebben az időszakban mintegy 400 millió Ft-ot tett ki a készülékgyártás és ezt kívánták kb. 10 év alatt 1 MdFT-ra növelni.
A gyár termékei
A bajai egységre az átvétel időszakában elsősorban a vasipari termelés volt jellemző. A gyár fő termékei a VILATI-nak gyártott közlekedési lámpák és oszlopok illetve kábelcsatornák, kapcsolószekrények és kapcsolótáblák szerelése voltak.
A központ szándékai szerint ezt a termékstruktúrát fokozatosan átalakítják profil ívhegesztők generálozására, kábel szerelvények és állványos köszörűgépek gyártására. Ezzel párhuzamosan az EVIG szervezetébe való beépülés része volt az is, hogy a bajai szerelvény gyár a vállalati szolgáltatásból megkapta a dinamók javítását. Második lépcsőként letelepítették Budapestről a féklazító mágnesek, az olajos és a száraz motorindítók, a végállás kapcsoló családokat valamint a köszörű és polírozó gépcsalád gyártását. Egy harmadik ütemben érkeztek meg az Mm és Hvm mágnes családot, Bv, Ubv, Bmk bütykös kormány- és mesterkapcsolók.
Saját fejlesztésű gyártmány volt a Felisatti (olasz) asztali fogorvosi köszörűgép, az aggregátor áramfejlesztő és a GÜK-3 gépjármű üzemmód kapcsoló.
A korábbiakban említett gyártmányok felsorolása név, ill. típusjel szerint:
- RZ (450-500-560) lemezházas motorházak vasszerkezete
- Féklazító mágnesek felvonókhoz
- Mm3-4-5 működtető mágnesek
- Hvm mágnes kapcsoló
- V10 család végálláskapcsolók
- 2Nkt,2Nt nehézüzemű kapcsolók
- Bk, Bv, Ubv típusú bütykös kormánykapcsolók
- Bmk típusú mesterkapcsolók
- Állványos köszörű és polírozó gépek
- KO olajos motorindító ellenállás
- Kormányhengeres száraz indító
- Kábel garnitúra család
- Asztali fogorvosi köszörű
- Aggregátor áramfejlesztők
- Daruvezérlő pultok DKÜS1, DVP-15 család
- GÜK-3 gépjármű üzemmód kapcsoló
Az 1970-es évek végére ezeknek a termékcsaládoknak a gyártása teljesen meghonosodott Baján és egy újabb lépcsőt jelentett a daruvezérlő ülések gyártásának komplett átvétele. Idekerült Bajára különböző kábelgarnitúrák és újabb kapcsoló szerkezetek gyártása is. Mindez elismerése volt a bajai embereknek.
A teljes termelés 1975 végén 57 mFt volt, foglalkoztatottak száma pedig 260 fő.
1988-ban az EVIG vállalati árbevétele 2 MdFT, a nyereség 470 mFt. A vállalat létszáma 1057 fő. A tőkés export árbevétele 280 mFt, a szocialista országokba irányuló export 220 mFt volt. Ehhez a bajai gyár 370 mFt árbevétellel és 80 mFt nyereséggel járult hozzá, a mindössze 270 fős létszámmal.
A termékstruktúra százalékos megosztása
- DKÜS1, DVP-15 szocialista export 80 %
- Mágneses készülékek 5 %
- Általános kapcsolók 5 %
- Villamos szerszámok, köszörű és polírozó gépek 10 %
A bajai szakemberek elismerését jelentette az is, hogy a budapesti gyárvezetés Bajára az összetettebb, magasabb színvonalú szakmát igénylő gyártmányokat telepítették.
Ezek a készülékek elismert készülékek voltak az iparban, többek között a Magyar Hajó és Darugyár, a Ganz MÁVAG termékeibe is bekerültek és ez által megjelentek külföldön is a bajai szakemberek kétkezi munkái.
Beruházások, fejlesztések
1980-ra a gyár termelési értéke megkétszereződött elérte a 250-300 mFt-ot. Ehhez időközben szükséges volt építeni egy kb 1500 nm-es szerelő csarnokot, korszerű festőműhelyt és kompresszor házat. Korszerűsítették a forgácsoló műhelyt, zárt ciklusú vasszerkezeti festő műhelyt alakítottak ki. Bővítették a raktár épületet. Új épületsorban kapott helyet az ipari tanuló, a szerszám és a présműhely. Felépült egy fémváz raktár (DKÜ vasszerkezeti pultok tárolására). Nem feledkeztek meg a dolgozókról sem, egy új szociális épületet is építettek. Szükség is volt erre, mert a korábbi 200-250 fő dolgozói létszám 400-ra emelkedett. A létszámnövekedés jelentős része a saját nevelésű lakatos, elektrolakatos és a forgácsoló szakemberekből tevődött ki.
A termelési érték közel 60%-a a darukezelő berendezésekből állt pl. 1981-ben ebből 3000 db-ot szállítottak a Szovjetunióba. A szocialista piac mellett – igaz szerényebb mennyiségben – motoros indítókat és köszörűgépeket szállítottak a nyugati piacra is. Összességében az EVIG tőkés exportja nem érte el a gyár termelési értékének 5 %-át, ennek része volt a már említett bajai termékcsomag.
A termelésszervezés fejlesztése mellett, vagy annak részeként, új rendszerű programozást vezettek be és bekapcsolódtak a vállalati szintű adatfeldolgozásba, így a kézzel írott bizonylatokat felváltotta a lyukszalagos számítógépes rendszer és többek között bevezetésre került a munkaszám és költséghely rendszer is.
Megjelentek a Budapesti Nemzetközi Vásáron, a „D” pavilonban kapott helyett a gyár sztárterméke a futó és portáldaru vezérlésére egyaránt alkalmas vezérlő pult.
A menedzsment
A gyáralapítástól a megszűnésig, nem feltétlen idősorrendben
Gyárigazgatók: Farkas László, Szabados Imréné, Simonyi Károly
Főmérnökök: Koletár András, Óvári Tibor, Kalmár Sándor, Schmidt Ádám, Kovács Gyula
Főkönyvelők: Vedelek Jánosné, Szabados Imréné
Az utolsó évek
A 80-as évek vége felé a gyári termelés hanyatlásnak indult a szocialista országok bomlása és a gazdasági, politikai életben bekövetkezett változások miatt. Szinte teljesen megszűnt a szocialista országokba irányuló export.
A vállalati vezetés részmunka idős termelésre és többlépcsős létszám leépítésre kényszerült. Végül 1992-ben felszámolásra került a gyár. A redukált termelés még 1995-ig folytatódott a telephely jogutódlás nélküli eladásáig. A munkavállalók munkaviszonya végkielégítés kifizetése mellett végleg megszűnt.
A terület új tulajdonosa a Székely és tsa. Kft. lett, amely fémforgácsolással foglalkozott és az írásunk időpontjában is foglalkozik.
Forrásaink:
– A „Bács Kiskun Megye Gazdasági és Kommunális Fejlődésének 25 éve” 1970 kiadvány
– EVIG közlemények – Pálfi Zoltán Budapest fejlesztési főmérnök dokumentumai
– Kovács Gyula Baja termelési főmérnök és Havasi János termelési osztályvezető vissza emlékezései
Fentiek alapján összeállította Hiezl József.
Írásos dokumentumokkal gazdagítottuk a történetet az Ady Endre Könyvtár Baja gyűjteményei és a Petőfi Népé-ben megjelent, A. Tóth Sándor cikkekkel.
A cikkben szereplő képek eredete:
A korabeli felvételeket Méhesi Éva készítette
Szabó István fotói
EVIG közlemények
Havasi János és Tóth György 2021-ben készült képei
Szerkesztő: Gönczi László
Sorozatszerkesztő. Hiezl József
KÉPGALÉRIA
