Menü Bezárás

Kismotor és Gépgyár

Megosztás:

A Kismotor és Gépgyár (KMG) történeti elődjének – a Baja iparosodását elindító államosítások során – a bajai Városi Tanács által 1950 júliusában megalapított Bajai Autójavító (18 fő) és a Bajai Mechanikai Vállalat (16 fő) számít. A két vállalatot a tulajdonos 1953-ban egyesítette Bajai Vasipari és Mechanikai Vállalat néven, amely nevet 1955-ben Bajai Fémipari Vállalatra változtatták.

1959.január 1-én ennek az üzemnek a bázisán alakult meg a Kohó és Gépipari Minisztérium által alapított Bajai Villamos Ipari Gyár. A megmaradó üzemből alapította meg a Városi Tanács 1959-ben a Bajai Fémipari és Javító Vállalatot a Baja, Türr István u. 1. szám alatti székhellyel. A vállalat tevékenységi körét vas és fémipari termékek előállításában, mérleg javításban, gumi javításban, óra, rádió és írógép javításban valamint motortekercselésben és lakatosipari javításokban határozták meg. (11.085/1/1959 Alapítási határozat)

Az új üzem mindezeken túlmenően az igényekhez igazodva vasvázas bútor, mérleg és öltöző szekrények gyártásával is foglalkozott. Már az alapítás évében szoros kooperáció alakult ki az Ikarus Karosszéria és Járműgyárral különböző rendeltetésű szerelvények gyártásával. A vállalat 1960-ban a Kígyó utca 27. szám alá költözött, még ebben az évben létesült egy telephelye Bácsalmáson, amely 3 év után önálló vállalat lett.

1961-ben kezdődött a fénycső armatúra gyártás, amely hamarosan az éves termelési érték 40%-át adta. A következő években tovább bővült az üzem termelési profilja, amelyet végül egy profiltisztítás követett. Emelőgépek, hidraulikus emelőtargonca, bányaipari gépek, malomipari magtisztító gépek gyártása jelentette a bővülést és a javító-szolgáltató tevékenység megszüntetése és átadása jelentette a profiltisztítást. Az új üzem neve újból Bajai Fémipari Vállalat lett.

1963-ban újabb telephely építkezés kezdődött, ezúttal a Dózsa György úton. Ezen a telephelyen sikerült végül megoldani a dolgozók kulturált szociális ellátását. Szükség is volt erre, mivel a dolgozók létszáma akkorra az 1959-es 102 főről 1963-ra 334 főre gyarapodott. Ezzel párhuzamosan a termelési érték ugyanebben az időszakban 10.036.000 Ft-ról 27.800.000 Ft-ra nőtt. Az üzemegység az 1961-1963-as években egyre szorosabb kooperációs kapcsolatba lépett a Kismotor- és Gépgyárral, és 1963-ban termékeinek 35%-át már a Kismotor és Gépgyár részére gyártotta. A Bajai Fémipari Vállalatot – tanácsi üzemet -, az ipar átszervezése során, 1964. január 1-én csatolták a Kismotor- és Gépgyárhoz, 5. számú gyáregység néven.

A Kismotor- és Gépgyár a gyáregységet az egyesítéstől kezdve igen gyors ütemben fejlesztette. A vállalat a bajai gyár profilját részben átalakította és egyben egységesítette

  • benzinmotor gyártás
  • motor szerelvények (üzemanyag szűrő, kenőolaj szűrő, kenőolaj hűtő)
  • légfék-szerelvények
  • járműkarosszéria felszerelési cikkek

 

Az 5. sz. Gyár a vállalat legnagyobb, legdinamikusabban fejlődő gyára volt. A tanácsi támogatásával kezdett, a több telephelyűséget megszüntetendő Dózsa György úti építkezést, mint szükségest, befejezte. A Dózsa György úton a már ott lévő csiszoló és galván műhely mellé kialakították a forgácsoló műhelyt, a szereldét és a szűrő gyártó részleget. Bővítették az iroda épületet és a szociális létesítményeket. Az elkövetkező években a Kígyó utcai telephely gyakorlatilag csak tanműhelyként üzemelt, míg végül teljes egészében felszabadult és visszakerült tanácsi kezelésbe.

Néhány adat a gyár tényszerű fejlődéséről

A teljes termelés értéke 1964-ben 25.596.000 Ft, ugyanez 1970-ben 138.000.000 Ft
A gyár létszáma ugyanezen időszakban 369 fő, majd 927 fő.A vállalat további fejlesztése – elsősorban a járműprogram – ismét új telephely megépítését tette szükségessé, a Dózsa György utcai telephely is kicsinek bizonyult. A vállalat vezetősége döntést hozott arról, hogy egy új, mintegy 1500 fő foglalkoztatását lehetővé tevő gyárat épít Baján.

Az elképzelések egyeztetése után a vállalat a tanács által kijelölt új területen, a Szegedi út 121. sz. alatt épített egy új, korszerű gyártelepet, és szervezte igazi gyárrá új üzemegységét. Az új telephelyen a munka 1970 második felében kezdődött, a gyártelep hivatalos átadására 1971. január 22-én került sor. A gyár a közúti gépjárműmotor-szerelvények, valamint meghatározott típusú légfékszerelvények és járműkarosszéria felszerelési cikkek nagysorozatú gyártásának vállalati bázisa lett. Korszerű, automatizált galvánüzemében, eloxálósorán, és magas nyomású prés öntő keresztmetszetein pedig a vállalat több üzemegységének igényét is ki tudja elégíteni.

Technológiai és gyártási keresztmetszetei között, melyek egyben a gyár elsődleges munkaerő igényét is jellemzik, a motorok üzemanyag- és kenőolajszűrőinek, kenőolajhűtőinek, légszűrőinek, a légfékszerelvények és laza-légfékszerelvények /csőkötések, légféktömlők/ nagy sorozatú gyártó- és szerelő sorai, az ezeket kiszolgáló forgácsoló- és automata gyártási keresztmetszetek; a korszerű automatizált galván- és eloxtechnológiák, illetve a magas nyomású alumínium öntés a legfontosabbak.

Baján gyártották a Zsiguli és Polski Fiat 126 kenőolaj szűrőit, majd a KNOR fékrendszereket a magyar gyártmányú haszongépjárművekhez. Komoly beszállítói kapacitással támogatta a gyár az IKARUS ill. a RÁBA járműveinek gyártását.

A 70-es évek második felétől szélesítették a portfóliót és elkezdték a pneumatikus kéziszerszámok gyártását. 1988-ban sikerült – ha csak egy gyártmánnyal is, az olajszűrővel – a Wartburg 1,3 típusú WV Golf motoros gépkocsi gyári beszállítójává válni. Fontos megemlíteni, hogy e fejlődési pálya szinte teljes ívét a gyár a Kismotor- és Gépgyár gyáregységeként élte meg. Ez azt jelentette, hogy vállalati szinten készült a gyártmányfejlesztés, a beruházás, a termelés szervezése. Központosítva volt a kereskedelmi, anyagbeszerzési, pénzügyi és irányítói munka. A gyárnál sajnos emiatt nem alakulhattak ki ezek az önálló tevékenységek, amelyek meghatározóak egy szervezet életében.

A gyár termelési érték tekintetében meghatározó volt, 1989-ben ez a szám 32,8% volt, a létszám az összlétszám 46,5%-át – 970 fő – tette ki, de volt időszak, amikor ez a létszám több mint 1200 fő volt. Ez a töretlen fejlődés azonban a 90-es évek elejére a részben a piacnyitásnak köszönhetően megtört. Mind a központi gyár, mind a bajai gyáregység elveszítette piacainak jelentős részét. A szovjet piac fizetésképtelenné válik, a német egyesítés elviszi a termelést más területekre, a liberalizált piac elöntötte az országot új, korszerű szerszámokkal. A gyár nem volt felkészülve az önállóságra sem szervezetileg, sem szakmailag és ez óhatatlanul a gyár tulajdonosi átalakulásához vezetett.

A Kismotor és Gépgyár Bajai Fémipari Vállalat néven folytatta tevékenységét, de ez már egy másik történet.

A Kismotor és Gépgyár története könyvtári anyagból és Vaskúti György által kezelt kmg5baja.sugovica.hu honlap alapján írta Hiezl József.
Külön köszönet Balogh Miklós úrnak, aki emlékeit papírra vetette és ezzel gazdagította az anyagot.

További fotók a http://kmg5baja.sugovica.hu/kmgfotok.html linken

Baja,2018.november

Szerkesztette: Gönczi László

Sorozatszerkesztő: Hiezl József

Képgaléria


Megosztás: